Szakállas horog, vagy anélküli?

A csukázás egy olyan elfoglaltság, ami sokszor a bizalmon és a türelmen alapszik. Ha egyszer valami jól működött, bevált, akkor azt biztosan újra megpróbáljuk. Sokszor annyira bízunk a kedvenc színű műcsali fogósságában, hogy fél napig is hajlandóak vagyunk sikertelenül dobálózni, csak azért, mert legutóbb bevált.
Szintén fontos tényező a bizalom akkor, amikor a szakáll nélküli horogról esik szó. Az általános reakció ez lesz: „De hát nem akarom, hogy elveszítsem a halat!” Igaz is! Valóban több halat emelhetünk ki és engedhetünk újra el és talán egy utat is megspórolhatunk a kórházba.
Nézzük meg a dolgot a halak szemszögéből. A csuka felveszi a csalit, pár perc múlva vagy a parton csodálhatjuk, vagy csak egy eltűnő uszonyt láthatunk a parttól már nem is olyan messze. „Ilyen a horgászat.” –Szoktuk mondani, nem foghatjuk ki az összeset! Így igaz, de az esélyeinket azért növelhetjük.

Ugyanolyan horog szakállal (balra) és nélküle (jobbra)

Kísérletek igazolják, hogy a horgunkra ható erő egy csuka kapásánál kb 10 kg-nak felel meg. És ez a pillanat tört része alatt történik. Amikor a csuka benyeli a hármashorgot, nagyjából 9 pont van, amin szétoszlik ez az erő. Ez elég szép csökkenés, ha belegondolunk, hogy a csuka kemény csontját át kell ütnie a horognak!

A legegyszerűbb módja, hogy a horgaink erejét növeljük, az hogy eltávolítjuk a horog szakállát. Az minegy, hogy lereszeljük őket, vagy fogóval visszanyomjuk.
Úgy gondolom, hogy a fárasztás közben leakadó halak szájában sokszor pont a kilógó szakáll miatt nem tud a horog rendesen ülni. Emiatt könnyebben tudják a szájukból a csalit kirázni.

A szakállas horog a múlté

Fogjunk egy darab kordbársonyt, vagy farmeranyagot és egy normál, de nagy méretű horgot. Próbáljuk meg átnyomni a horgot az anyagon. A szakáll nehezen engedi, ugye? Most nyomjuk be a horog szakállát. Garantáltan könnyebben fog menni az anyag átbökése! Zárásként pedig csiszoljuk meg a horgot és próbáljuk meg az előző műveletet! Ugye, hogy még könnyebben ment?
Ok, az már világos, hogy a hal így könnyebben akad. De hogyan tartsuk meg a megakasztott csukát a horgon? Hát igen, mit is tanul meg először az ember, amikor legelőször hármashoroggal horgászik? Mit mondtak a szakértő sporik, szülők, öregek? Mindig tartsd feszesen a zsinórt! Semmi sem fontosabb ennél! Pontosan, a feszes zsinór a sikeres fárasztás titka. A feszítéssel a horog nem lazul meg a hal szájában, a horog öble, ami a legnagyobb terhelést kapja, jól fogja tartani a halat. Nem lesz szükség szakállas horogra, ha így járunk el, és ha mégis meglazul kicsit a zsinór, a visszanyomott szakáll miatti kipúposodás még mindig ott van.


Harcosok klubja

A másik fontos érv a szakállnélküli horog mellett a Catch & Release. Számomra ez még az előbbi érveknél is fontosabb.
Előszöris így sokkal könnyebb a halat a horogtól megszabadítani.
Másodsorban a halaknak sokkal kisebb sérülést okoz az ilyen horog, ami gyakran fontos szervek (pl. szem, kopoltyú) mellé akad. Ez egy csuka (vagy bármilyen másik hal) további életét vagy halálát döntheti el!
Harmadrészt pedig egy ilyen horgot a ruhánkból, a merítőből is sokkal könnyebb kibogoznunk.
Az ilyen horgok a mi biztonságunkat is nagyban növelik. Egy, a fejét rázó csuka igen veszélyes lehet, miközben a szakállas hármashorgokat lóbálja. Ha valamelyik a kezünkbe fúródik, egy rossz élménnyel gazdagabbak leszünk.

Forrás: www.hechtfieber.de