Ifjúságom egyik népszerű filmjének címe dereng föl bennem, valahányszor horgászat közben törpeharcsa akad a horgomra, az utóbbi években sajnos egyre gyakrabban. A több, mint száz éve Észak-Amerikából felelőtlenül betelepített kicsi állat, mára a horgászok egyik legádázabb ellenségévé vált, és nem csak azért mert nagyon szúrós. Növekedése rendkívül lassú, egyes vizekben – mint például a mi, tiszalúci Holt-Tiszánk - iszonyatosan képes elszaporodni, mivel természetes ellensége szinte nincsen. Az állandóan éhes, kicsi „krampuszok” tömeges ikrafalásával óriási kárt okoz a többi halfaj szaporodásában. A Holtágon a csuka állomány csökkenésében is jelentős szerepet tulajdonítunk neki, hiszen a csuka ívik legelőször, az őrizetlenül hagyott ikrák közel két hét alatt kelnek ki, így terített asztalt kínálnak a törpék számára.
  

Nagyításhoz klikk!

Nagyításhoz klikk!

A horgász egyesület észlelte a problémát és 2006-ban törpeharcsa csapdákat vásárolt, melyek segítségével megkezdődhetett a víz megtisztítása e káros halfajtól. Tevékenységük eredményeként a cikk írásának napjáig mintegy 203 mázsa törpe került kifogásra. Ez az óriási mennyiség fölkeltette az érdeklődésemet, és egy csapda-felnéző körútra elkísértem Madarász Attila halőrt és Vass Sándor horgásztársunkat, aki alkalmi segítőként vett részt a munkában. Attila elmondta, hogy állandó segítője a törpeharcsa kitermelésében Szakolczai Zsolt, de több lelkes horgász is szokta segíteni a munkáját.
Motorcsónakkal indultunk a Nagy-örvény területén elhelyezett csapdák felnézésére. Míg Attila és Sanyi végezte a munkáját, én elképedve fotóztam az egyes varsákban lévő, akár 40-50 kg-nyi halat. A 35 varsa felnézésével néhány óra alatt végeztünk, ez alkalommal összesen kb 150-160 kg törpeharcsával lett kevesebb a vizünkben.

Nagyításhoz klikk!

Nagyításhoz klikk!

 A csapda gyakorlatilag egy kétsípos dobvarsa, melynek leszűkített szájadékán szinte csak a törpeharcsa tud bebújni. Attila elmesélte, hogy a 203 mázsa törpe megfogása során 7 db angolnát, 10-12 db 50-60dkg-os folyami harcsát és néhány tucat apró keszeget, kárászt is találtak, melyeket természetesen azonnal vissza is engedtek. Ebből is látható, hogy a csapda valóban csak a törpeharcsákat fogja meg, egyéb halfaj nem kerül bele. Mivel a törpe gyakorlatilag mindenevő, elegendő a csapdákba száraz kenyeret vagy kiflit helyezni. A varsákat minden nap fel kell nézni, a kifogott zsákmányt egy úszó haltartó-bárkába gyűjtik, és innen szállítja el a halkereskedő 400 kilogrammonként halszállító gépjárművel. A kereskedő 96 Ft-ot ad a törpeharcsa kilójáért, mérettől függetlenül, még a 3 centiseket is elviszi. Ez jó hír, hiszen én is tapasztalhattam, hogy az e napi zsákmány szinte csak 5-15 cm. nagyságú egyedekből állt, ennél nagyobb példány alig 15 db volt benne, vagyis horgászfogásnak alkalmatlan.
  Az őszi hónapok a legalkalmasabbak a csapdázásra, mivel ilyenkor már nagy csapatokban jár a hal, és az élve tárolást is sokkal jobban tűri. Ebben az évben az Üdülő-telepnél kezdődött a csapdázás és a Szűkvízig jutottak el, de november hónapban tervezik, hogy a Bárányszegi részen is megkezdik a munkát.

Nagyításhoz klikk!

Látva a horgász egyesület vezetőinek és dolgozóinak elszánt harcát a törpeharcsa invázió megállítására, újra reménykedni kezdtem abban, hogy hamarosan gilisztával, csontival is lehet horgásznunk anélkül, hogy bosszankodnánk a véget nem érő törpeharcsa-kapások miatt, és az úszós csukázóról sem a törpe fogja lerágni a csalihalat. Munkájukhoz sok sikert és kitartást kívánok valamennyi Holtágunkért aggódó horgásztársunk nevében is.

Dr. Boros László
Tiszalúc