horgásszunk.hu horgászboltok, gyártók linkjei, halászháló kötés
támogatói linkek


dorogma panzió tiszadorogma





legfrissebbek
Bojlireceptek
Bulvárhírek
Szolunáris táblázat 2009.
A nagy harcsa szomorú sorsa
Tisza-tavi orvhorgászok
linkek
Gyártók A-H
Gyártók I-P
Gyártók Q-Z
Társoldalak
Kapcsolat
Hírlevél
Horgasszunk.hu blog google blogger blogspot
állandó rovatok

Horgasszunk.hu fórum

Letölthető horgászjátékok
A VMSZ jelenti a Balatonról
Ingyenes dolgok horgászoknak
Szolunáris táblázat 2009.
Vízállásjelentés
Halászháló kötés


 

Előző rész: - A szénhidrátok

 

Madáreledelektől a hallisztekig

Amikor a bojlikészítésről beszélgetnek horgászok és irogatják a recepteket, a madáreledelek jellemzően a végére maradnak, mint egyfajta perem-alapanyagok. Olyan kicsit legyintve rá hozzáírja az ember szinte megszokásból, hogy ja, még madáreledel is kell bele, azt mindig rakunk.

Pedig messze nem feleslegesek, sőt fontosak a bojliban és főleg nem a gyenge minőségű bojli ismertetőjelei. Már lassan elnézést kell kérnem, annyiszor ismétlem ezt a mondatot, de nagyon megmaradt bennem. Egy magyar horgászújságban olvastam kb. 2 évvel ezelőtt egy cikket, amelyben a madáreledelekről a szerző azt írta, hogy a madáreledelek az ismertetőjelei a rossz minőségű bojliknak. Na az volt az utolsó írás amit elolvastam abban az újságban.

Tavaly ősszel felhívott az újság tulajdonosa, beszélgettünk az újságról és említettem neki, hogy nem vagyok képben hogy mi a helyzet az újságával, mert nem vásárlom. Megkérdezte véleményem és elmondtam neki ezt a cikket, illetve azt a néhány sort amit olvastam és mondtam, hogy szerintem ez nevetséges. Arról nem is beszélve, hogy ilyet egy újság lead... a válasz erre az volt, hogy nem szólunk bele íróink munkájába, ez az ő véleményüket tükrözi...
Szerintem az írások vagy konkrétan egy írás is befolyásolja az olvasók alkotta véleményét egy újságról. Egy tulajdonos vagy éppen felelős főszerkesztő felel az újságban leadott cikkekért,  legalábbis szerintem, és egy ilyen – már elnézést baromságot – nem vállalhat fel egy újság. Mert teljesen irreális, még akkor is ha valakinek ez a véleménye. Mondjuk nem ez volt az egyetlen érdekes megnyilvánulás a cikkben.
Néha furcsállom az ilyeneket, mert ha én valamit leírok azzal én felelősséget is vállalok...

Ismét szépen elkalandoztam, de valamilyen formában ez a szépsége megvan az internetnek, nincsenek annyira korlátok közé szorítva az írások.

Visszatérve szárnyas barátaink táplálékához meg kell hogy említsem, hogy óriási választék van a madáreledelek terén. Számos madáreledel-keverékkel találkozhatunk, amelyek különböző magokból állnak össze mint a fénymag, muharmag, köles, négermag, kendermag, lenmag... a lista talán végtelen.
Illetve vannak olyan keverékek amelyek nem csak magokat tartalmaznak mint pl a Max Birdy, Red Birdy, Nectarblend... sőt még valójában a Robin Red is egy madáreledel, amit viszont adalékként használunk ezért majd később foglalkozok vele.

madáreledel

A bojlikészítésnél elméletileg bármilyen mag szóba jöhet (amennyiben a halak számára nem káros!) amely nem túl nagy és relatív szabályos a formája, mint pl a köles. A forma leginkább a görgetést befolyásolhatja, a hosszúkás magok mint pl. a négermag egészben nem túl felhasználóbarát, vagy mondjuk úgy, sokszor fogunk vele találkozni. Gyakorlatilag a görgetésnél köldökzsinórként működik a két bojli között, így nem tudjuk esetlegesen normálisan összezárni a rollert... aki használt már négermagot az biztos tapasztalta, aki meg nem az majd tapasztalja. Természetesen a négermag (állítólag szereti a ponty) aránya is fontos, mert ha a keverékben van bizonyos százalékban az nem baj, én is használom. De azt semmiképpen nem ajánlom, hogy mondjuk 10%-ot rakjunk belőle a bojliba egészben. Itt az egészbenen nagy hangsúly van, mert ugye bármilyen magot lehet többé kevésbé durvára darálni.

Jellemzően a sima magkeverékeket magam állítom össze és nem egészben, hanem darálva használom őket. Az apróbb magokat csak kicsit szoktam megdarálni, éppen annyira, hogy megtörjenek, de pl. a kendert jobban megdarálom...
A magkeverékeket egészben olyan 5% környékén szoktam használni, darálva 8-10%-ban. Természetesen ennek a mértékét is lehet növelni, de ez már befolyással lehet a kötőanyagok felhasználására.

A madáreledelek másik csoportjába tartoznak a Max Birdy jellegű madáreledelek. Ezek nem pusztán madáreledelek, hanem különböző vitaminokkal, olajokkal, piskótaszármazékokkal kevertek. Az ilyen fajta madáreledeleket nyugodtan használhatjuk egészen 15%-os adagolásig. A legtöbb bojlimban ezeket a típusú madáreledeleket használom.

pirosszárnyú keszeg

Még a bojlikészítéseim kezdetén figyeltem fel a Nectarblendre, de nagyon borsos volt az ára, így csak ritkán tudtam vele kísérletezni. De szerencsére idővel találtam olyan madáreledeleket, amelyek mind minőségben, mind felhasználhatóságban olyanok mint a Nectarblend, sőt részben verik is azt és nem utolsó sorba barátibb az áruk. Mert azért az se mindegy, hogy az adott alapanyagok mennyibe kerülnek.

A kísérletek és tesztek után három madáreledel maradt meg. Mint univerzális a Max Birdy, amely gyakorlatilag mindenféle mix-ben bátran használható, legyen az pl. egy halas vagy fűszeres keverék. Még magasabb adagolás esetén sem befolyásolja a bojli jellegét, karakterisztikáját.
A másik kettő jóval karakteresebb, az egyik a Red Birdy, amelyet fűszeres és algás bojlikban szoktam használni. Fűszeres jellegű, ugyanazt a színezőanyagot (rákpáncélban található meg) tartalmazza, mint a Robin Red és egy kicsit durvább szemcseméretű.
A Citrus Birdy – mint ahogy a neve is mutatja – egy citrus jellegű madáreledel, összetétele inkább a Max Birdyhez hasonlítható. Sushi jellegű bojlikban szoktam használni, illetve az igazán karakteres citromos bojlikból is kihagyhatatlan. Érdemes kipróbálni egy olyan mixben, amelybe még rakunk kilónként 5-6ml citrom esszenciális olajat.
Ahogyan azt már korábban írtam, 15% körül szoktam rakni az alaplisztekbe, természetesen a mix összetételétől függően ez bármilyen irányba elmozdulhat.
Method mixekben is érdemes ezekkel a madáreledelekkel kísérletezni!

compó

A madáreledelek nagy előnye, hogy lazítják a csalink szerkezetét, és egyben növelik a bojli felületét, ezáltal a golyók természetesen jobban oldódnak. Az oldódás alatt nem azt értem, hogy a bojlink darabokra esik, hanem megfelelően ki tudnak belőle „mosódni“ a csalogatóanyagok, a vízben oldódó fehérjék, melyek segítségével a halak felismerik a bojlinkat.

Természetesen bárki mondhatja, hogy sok nagynevű bojliban nem találunk madáreledelt, főleg nem jelentős mennyiségben vagy csak nagyon apró „valamik” vannak benne, akkor valóban szükséges?! Ez természetesen igaz, de ennek technológiai oka van! Ipari gyártás esetében már apróságokra is figyelni kell és itt most nem a halfogással kapcsolatban mondom ezt hanem hogy a gépek fennakadás nélkül tudjanak üzemelni. A madáreledelek is megnehezíthetik a görgethetőséget és olyan esetben, amikor napi szintem több száz kg bojlinak kell lejönnie egy gépről, akkor már ez is okozhat gondot, a gépek nem állhatnak.

A hallisztek
A madáreledeleken túllépve folytassuk a hallisztekkel, a recepteknél majd úgyis megint előrekerülnek.
Több párbeszédet hallottam már arról, hogy a hallisztek mennyire szükségesek vagy éppen mennyire elhagyhatóak a bojlikból. Nekem személy szerint nincs jó tapasztalatom a hallisztmentes bojlikkal, értem ezalatt a magas magliszttartalmat. Ami talán megérne még egy kísérletet az a húsliszt, de megfelelő minőségben beszerezni nem egyszerű és azt nem tudom mennyire lehet konkurenciája a hallisztnek.
Ne feledjük, a hallisztek természetszerű fehérjeforrások a halak számára, a fehérjék emészthetősége 93-96% között van. Viszont azért vannak árnyoldalak is, kevés olyan – nevezzük úgy – alapanyagcsoport van, amelyben annyira sok különböző minőségű liszt található meg, mint a hallisztek esetében. A minőséget alapvetően befolyásolja az eljárás amellyel készülnek.
Én kizárólag úgynevezett LT (low temperature) halliszteket használok, melyeket sokkal alacsonyabb hőmérsékleteknek tesznek ki a gyártási folyamat során, mint az úgynevezett HT (high temperature) halliszteket. Ügyeljünk rá, hogy mindig LT liszteket használjunk. Ez a minőségbeli különbség sok esetben az árban is érzékelhető. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy a magasabb ár egyenlő a  jobb minőséggel!
Ha megnézem egy komolyabb hallisztgyártó cég kínálatát, döbbenetes milyen választék van. Különböző gyártási technológiák, tiszta, illetve vegyes hallisztek...nincs egyszerű dolgunk és ahogy azt az előbb is írtam ez a különbség az árban is érzékelhető.

A hallisztek megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy csak tiszta halliszteket használjunk, kerüljük a vegyes halliszteket. A vegyes hallisztek összetétele minden további nélkül változhat, attól függően milyen alapanyagforrása van a gyárnak. Lehet, hogy a tavasszal vásárolt vegyes hallisztünk pl 50%-a szardínia, majd jön valami más szállítmány és ősszel már csak 30%-a szardínia és valamilyen teljesen más halmaradvánnyal (levágott darabkák...) kombinálták.

téli bojlizás

A halliszteket a bojliban mindig kombinálom. Mivel komoly százalékos arányt tesznek ki a receptünkben, nagyban befolyásolják a bojli jellegét attól függően, hogy melyikre esik a választásunk.

A következő részben folytatom a különböző hallisztek bemutatásával, majd a sörélesztővel, vitameloval...

Honyák Gábor

info@bojli.com

 


Előző rész: A szénhidrátok
Következő rész: -

 

idõjárás