A téma feldolgozásának szomorú apropóját egy közelmúltban bekövetkezett tragikus esemény indokolta, egy hete a muraszemenyei Nagy-kavicsbányatóba két horgász borult bele csónakjával, s csak egyiküket sikerült élve kimenteni. A baleset vasárnap este történt, de a történtek még napokkal később is foglalkoztatták a horgásztársadalmat. A tragédia érezhetően megérintette az embereket, ám a szenvedélyüknek élőket nem tartotta távol a víztől. Nemcsak Muraszemenyén, de több környező település tavainál találkoztunk horgászokkal.

- Aki csónakkal merészkedik a tóra, annak nagyon óvatosnak kell lennie, főleg ebben a hideg időben - mondja Muraszemenyén egy horgász, rögtön hozzátéve, hogy december elseje után amúgy is tilos bármilyen vízi jármű használata. A múlt hét végén balesetet szenvedett két férfi ráadásul este hét óra környékén, vaksötétben borult fel. Ilyenkor már kevesen tartózkodnak kint a tó mellett, akár mindketten odaveszhettek volna. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őre, Lelkes András viszont állítja, hogy nemcsak december elseje után, de egyéb időszakban sem használhatnak csónakot a természetvédelmi területen. Ezt amúgy annak idején a természet- és környezetvédelmi szempontok mellett határrendészeti okokból is előírták.

A muraszemenyei tragédia helyszíne - Fotó: Gyuricza Ferenc (További képekért klikk a fotókra!)

- Ezen a tavon nincs csónakhasználat, ahhoz kicsi a felület - mondja a Belsősárd melletti bányatónál Varró István. - Általában ide járok, vagy Lendvadedesre, de néha napijeggyel ellátogatok olyan tavakhoz, ahol csónakból is engedélyezett a horgászás. Ebben nincs túlzottan nagy tapasztalatom, akik gyakorlottabbak, mind azt mondják, hogy csak terpeszben szabad felállni a csónakban, s akkor is tartózkodni kell a hirtelen mozdulatoktól.

A belsősárdi tavak feletti horgászati jogot a Tenke-Völgye Természetvédelmi és Sporthorgász Egyesület gyakorolja. A civil szervezet elnökségi tagja, Szabadi Tamás ugyancsak gyakran megfordul a vizek mellett. Mint mondja, a bányatavak a különösen veszélyes kategóriába tartoznak, de csak akkor, ha nem tartják be a házirendet.

- Ezeknél a tavaknál ipari méretű kavicskitermelés folyt - magyarázza. - Ezért a medrük hirtelen mélyül, a fenekük pedig iszapos, egyenetlen. Az is előfordulhat, hogy a víz alatt fatörzsek, ágak bújnak meg, ezért veszélyesek. A mi tavainkban éppen ebből kifolyólag szigorúan tilos a fürdés. A partról horgászókra azonban nem leselkednek veszélyek.

Lenti környékén több olyan horgásztó található, amelyet egykori kavicsbányából alakítottak ki. Az egyik legszebb és legkeresettebb tórendszer közvetlenül a város szomszédságában, a Sárberki-szabadidőközpontban van. Itt nemcsak a vízfelületet és a partot tették rendbe, de faházakat is építettek, illetve kempinghely és játszótér is található ezen a helyen. Aki ma látogat ide, el sem hinné, hogy valaha kavicsbánya működött a helyén.

- Sem csónakból, sem lékről nem engedélyezett nálunk a horgászás, s ezt szigorúan be is tartatjuk - válaszolta kérdésünkre Kovács László tógazda. - Évente több ezer horgász fordul meg nálunk, ezért nagyon oda kell figyelni a házirendben foglaltakra, erre külön gondnokot alkalmazunk.

Ezt persze mindenki nem tudja vállalni, különösen azoknál a tavaknál nem, ahol nagyobb a vízfelület. A horgásztavak többségénél még nyáron sincs vízimentő-szolgálat, nemhogy a szezonon kívüli időszakban. Többségük amúgy is a szabad vizek kategóriájába tartozik, s ilyen esetben a tulajdonosnak vagy üzemeltetőnek nincs is felelőssége.

Partra emelik a csónakot Muraszemenyén - Fotó: Gyuricza Ferenc

- A mi tavunk is szabad vízként szerepel, függetlenül attól, hogy kiépített stég is található itt - mondja a CsesztRegélő szabadidőközpontban található vízfelületről Czupi Sándorné polgármester. - Szívesen járnak ide a horgászok, de szabad benne fürödni is. Mindenki a saját felelősségére használja.

A község önkormányzati vezetője hozzátette, ugyan nem volt kötelező, de a tóban bójákkal kijelöltek egy részt, ahol a víz még nem olyan mély, fürdésre leginkább ezt használják a környékbeliek.

A térség egyik legnagyobb víztározója Csömödér mellett található. A tó egy osztrák férfi által irányított vállalkozás tulajdonában van, ám a horgászati jog felett egy Lenti székhelyű egyesület rendelkezik. Ebből az elmúlt években többször is támadt vita.

- Nekünk a stégről való horgászatot is külön használati díjhoz köti, közben ő jet-skivel garázdálkodik a tavon - kesereg egy horgász. - Nem tudom, van-e még egy olyan európai ország, ahol a külföldinek több a joga, mint az ott élőknek. 

A Magyar Országos Horgász Szövetség adatai szerint hazánkban a lakosság 3,3 százaléka horgászik, ezzel az aránnyal az európai középmezőnybe tartozunk. A hazai horgásztársadalom nagysága a hozzánk hasonló méretű és adottságú országokkal összevetve jó arányt mutat. A MOHOSZ kimutatása szerint a sporthorgászat iránti érdeklődés először a 1960-as években növekedett meg nagyobb mértékben, majd a hetvenes évektől kezdődött egy újabb fellendülés, amikor egyre több természetes víz került közvetlenül horgászszervezetek, egyesületek hasznosításába. A vizekhez irányuló üdülőturizmus és a kapcsolódó horgászturizmus egyre több új horgásszal kedveltette meg a természeti környezetben folytatott szabadidősportot.